PécsONE

Hatszázasok klubja

A Pécsi Tudományegyetem a régió legnagyobb „vállalata”, évente húszezer magyar és több ezer külföldi diákot vonz a városba tanulni. A közeljövőben 24 milliárd forintot fordíthat Pécs egyeteme fejlesztésekre. Az egyetem helyzetéről a második ciklusát töltő rektort, Bódis József szülész-nőgyógyász professzort kérdeztük.

A vezetésed alatt nyugalom uralkodott a PTE-n, egyensúlyra törekvést és kiszámíthatóságot, egyértelműsíthető üzeneteket közvetítettetek a hallgatók, a város és a régió felé.

Ez volt a cél. Lehetetlen helyzetben vettem át a rektorságot. Nem volt gazdasági vezető, nem volt hivatalvezető, néhány emberrel kézen fogva próbáltuk rendezni a sorokat. Így épülhetett meg a Szentágothai János Kutatóközpont, és így újítottuk fel a 400 ágyast. A Rehabilitációs és az Onkológiai központtal kapcsolatban pedig Kaposvár lobbierejével kellett megküzdenünk. Sikerült, hiszen ma már mindkettő itt működik. A szakmai sorokat is próbáltuk rendezni. Kovács L. Gábor személyében olyan vezetője lett a tudományos innovációs feladatainknak, amilyen soha nem volt. Zeller Gyula személyében ott volt egy olyan pénzügyi, gazdasági kontroll képessége, ami bennem nem volt meg. Én olyan típusú vezető vagyok, aki nem hiszi el magáról, ha kap egy pozíciót, akkor már mindenhez ért. Kellettek a komoly társak, akikkel ezt meg lehetett csinálni. Az egyetem konszolidálódott, a ranglétránkon mentünk feljebb, nemzetközi szinten is egyre láthatóbbakká váltunk... A Szentágothai János Kutatóközpont létrejötte óriási lehetőség a kutatás és az ipar összekapcsolására. a hely különlegességét mi sem mutatja jobban, hogy például 3D tüdőszövet-tenyésztés kapcsán komoly cég dolgozik nálunk, vagy nemrég kezdte meg működését egy olyan víruskutató labor, amilyenből Európában is csak néhány akad.

Fotó: Csortos Szabolcs / Univ Pécs

A PTE sikere mérhető a rangsorokban, számokkal. Milyen a megbecsültsége a tanárképzésnek ma?

Egyetemünkön a magyar hallgatók száma csökkenni kezdett az el-múlt időszakban. Ezt nem lehet csak a demográfiára ráfogni, a közgondolkodás sincs teljesen rendben. Például miért kell lebecsülni a tanárképzést? Jó tanárokra mindig is szükség volt és szükség is lesz. Nemcsak a közgondolkodáson belül kell rendet tenni, de az egyetemen belül is, mert hallok néha olyan kiszólásokat, hogy „csak” tanár-képzés. Mi az, hogy csak? A jó tanár a társadalom egyik leghasznosabb tagja. A fiam mindig is jó érdemjegyű volt. Amikor kitalálta, hogy jogásznak szeretne tanulni, elment egy különtanárhoz. Első alkalommal nagyon sokára ért haza, azt gondoltam, többet nem is fog elmenni, ehhez képest a fiam lelkesen ért haza, megfogta a tanár friss szellemisége, ennek következtében kitűnő tanulóként zárta a gimnáziumot, simán felvették a jogra. Egy jó tanár motivál. Bármelyikünk tudna kitűnő tanárokat említeni, de nem becsülik meg őket.

Az egyetemen belül van egy állam az államban, az egykori orvosi egyetemet, a mai orvosi kart sokan még mindig POTE-nek említik. Vezetőként mennyire tudsz nemet mondani a kollégáknak?

Nem is akarok. Az orvosi kar az egyetemnek a zászlóshajója tudományban, nemzetköziségben – több mint kétezer külföldi hallgatóval. Több mint három évtizede angolul is tartunk ott képzést, több mint egy évtizede németül... Kompakt, nyereséges működésű kar.

2010 óta a Dél-Dunántúl legnagyobb foglalkoztatója is lettél. Mennyire hálás ez a szerep?

Egyrészt ez jó, mert komoly éves bevételünk van, de kár, hogy nincs egy nagy autógyár vagy lámpagyár a közelünkben, amely az egész világot ellátja... Kár, hogy Pécs és a régió gazdasága gyenge, és a kitörési pontok sem látszanak igazán. Pár évvel ezelőtt megfogalmaztam különböző fórumokon, hogy az okos ember a hátrányból is képes előnyt kovácsolni. Sokan egyetértettek, és kérdezték, hogyan. Nincs itt nagyipar, gépgyártás is korlátozottan van jelen, akkor menjünk el a környezetipar irányába, legyünk zöldek. Nagy öröm, hogy össze-raktak egy pályázatot, és zöld főváros irányába indult Pécs. A kulturális épített örökségből, a Zsolnayból, galériákból, múzeumokból önmagukban nem lehet megélni. A város vonzóképessége 18-20 ezer magyar fiatalt tud a városba hozni, 3-4 ezer külföldit. Miért nem tartjuk itt az elitet? – kérdeztem a döntéshozókat. Miért nem élünk azzal a lehetőséggel, hogy van egy távolról szép tévétornyunk, s építünk köré olyan facilitást, ami egész évben idevonz embereket, miért nincs egy jó aquaparkunk, miért csak beszélünk róla? De legyen benne egy török fürdő is, valami, ami pécsivé teszi! Miért nem csináljuk meg Magyarország legjobb vidámparkját? De olyat, hogy Horvátországból és máshonnan is idejöjjenek! Egy Disneyland miatt országhatárokon túlról is elutaznak emberek. Ha már eljöttek, akkor meg fogják nézni a Zsolnayt, Csontváry-képeket, a dzsámit... De a dzsámi önmagában nem vonz ide sok embert.

Lehet Pécsre azt mondani, hogy tudományos fellegvár, vagy inkább végvár?

Meghatározó szerepünk van a Dunántúlon. Kiemelkedően jó tudományterületeink vannak, nem szorítkoznak csak az orvostudomány területére, de nyilván az az egyik legerősebb karunk. A fizika erős, Hebling János és csapata sorra hódítja el az elismeréseket, melyekből akár a legnagyobb is lehet. Két új vegyész akadémikusunk is lett, a biológusaink is magas nívón dolgoznak. A közgáz és a jogi karon kiemelkedő kollégáink vannak, de a világ legfoglalkoztatottabb gordonkaművésze – Várdai István – szintén a mi egyetemünkön tanult. Vagy ha Baráti Kristófra gondolok, borsódzik a hátam az örömtől. Attól egyetem az egyetem, hogy ennyi minden tud megvalósulni a keretei között.

---------------------------------------------------------------------------------

Modern Városok Program :: A 1035/2016. (II.9.) Kormányhatározattal a Modern Városok Program részeként 24 milliárd forintnyi forrás nyílt meg a PTE számára, melynek deklarált célja az egyetem versenyképességének javítása, a hallgatói létszám növeléséhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása, a felsőoktatás minőségének javítása és a külföldi hallgatói létszám növelése. A program nagy kihívása, hogy az egyetem modernizációját a térség- és gazdaságfejlesztés kihívásainak megoldásával együttesen próbálja megvalósítani.

-----------------------------------------------------------------------------------

Jó ideje két számot minden nyilvános beszédedben kimondtál: 650 és 1367. Azaz idén 650 éves az 1367-ben alapított pécsi egyetem. Saját ötleted volt a jubileum ünneplése?

Az első rektori időszakom feléhez érve elgondolkodtam, hogy hosszabbítsak-e vagy sem. Aki annak idején utódnak alkalmas lett volna, még nem volt abban a helyzetben, hogy elindulhasson a pályázaton. Így ki kellett találnunk egy programot. A tudományos témák mellett pattant ki az ötlet, hogyha lenne egy második ciklusom, akkor nem lehet, hogy ne jelenjen meg a rektori programomban ez az évforduló. Fejet kell hajtanunk az elődök előtt. Az már rajtunk múlik, hogy mit hozunk ki belőle. Egész évben események követik egymást, de szeptember 1-jén lesz a nagy ünnepség, már látjuk, hogy mi állt össze belőle. 650 milliónyi forrást kaptunk erre az évre. Olyan tartalommal töltjük meg az egészet, ami az egyetem jövőjét alapozza meg. A kormányzatnak és a városvezetésnek köszönhető 24 milliárdos Modern Városok Program segít abban, hogy maradandó megnyilvánulások is legyenek az alapítók felé.

Ehhez fogható fejlesztésre mikor volt példa a PTE történetében?

Ilyen nagyságrendű még nem volt. De felhívom a figyelmet arra, hogy az előző ciklusban csináltuk meg a Szentágothai Kutatóköz-pontot, újítottuk meg az egykori 400 ágyast, az Onkológiai és Rehabilitációs Intézeteket, azok együttesen kerültek ennyibe. Most az az előny, hogy egy csomagban kaptuk ezt az összeget, jól megfogalmazott és megvalósítható célokkal.

Azt hallottam, hogy kezdetben 46 milliárdnyi ötlet gyűlt össze, s ebből csak a felét támogatta az egyetem. Hol tart a fejlesztés?

Azt gondolom, ez valahol természetes, hiszen mindenki a saját tudományterületét szerette volna a lehető legnagyobb mértékben fejleszteni. A lényeg, hogy mostanra a látványterveken már rég túl- jutottunk. Egy közbeszerzés már le is zajlott. Biztos, hogy lesz egy új campusa az Általános Orvostudományi Karnak, de a régi is fel lesz újítva, hisz ma már szinte kidagadnak a falak a sok hallgatótól. Több klinika is megújul és átköltözik a Rákóczi úti épülettömbbe. Biztosan lesz egy 3D központ a műszaki kar keretein belül. Ezen kívül az Egészségtudományi Kar campusának bővítése is meg fog történni.

2018 nyarán véget fog érni a rektori megbízatásod, mik a terveid utána?

Amikor lejár a rektorságom és a klinikai igazgatásom, tizenkét napra rá betöltöm a hatvanötödik évemet. Semmi lehetőségem nem lenne a hosszabbításra. Hosszú és nehéz időszak volt, jól éltem meg. Utána a szakmámmal, szakmapolitikával szeretnék foglalkozni. Szakmai társaságaimban fogok markánsabban megnyilvánulni. Terveim szerint egy könyvet fogok írni a tapasztalataimról. A tudománnyal továbbra is szeretnék foglalkozni, oktatni és gyógyítani is.

Munka közben a Szülészeti Klinikán – Fotó: Bublik Róbert

Milyen az orvosi éned?

Célorientált és emberközpontú. Mindig azt látom, hogy mi a feladat, és mit kellene tenni. Elsődleges a szakmaiság és az emberség. A legnyugodtabb a szülőszobában és a műtőben vagyok. Ott mással nem is foglalkozhatok. Vezetőként nem szeretem a kézi vezérlést. Ha úgy is jelen vagyok, hogy fizikailag nem vagyok ott, akkor rendben mennek a dolgok. Szeretek fiatalokkal dolgozni, sokkal gyorsabb fejlődésen mennek keresztül így, mintha poroszos rendszerben dolgoznánk. Én tolom őket előre, ők meg egyre gyorsabban haladnak.

Hány gyerek született nálad?

1977-ben végeztem, ezerig számoltam az újszülötteket. Ez a szám az 1980-as évek első felében már megvolt. Azóta valószínűleg bőven túljutottam a tízezren, de már nem számolom. Előfordul, hogy szülők mosolyogva mutatják be a gyerekeiket, hogy ő is nálam született. Ez jó érzés.

Balogh Robert

--------------------------------------------------------------------------------

Bódis József egy napja :: 6-kor kel. Fél 7-re ér be a klinikára, felmegy az aznap műtétre váró betegekhez. 7-től rendel 8-ig. 8-tól megbeszélést tart, utána vizitel és műt 10-ig – vagy komplikáltabb esetben tovább. Ezután ül le a számítógépéhez, és válaszol az e-mailekre. Fél egy körül ér a Rektori Hivatalba. A klinikán 3-kor tart megbeszélést, utána jönnek a körök a városban: karokon, vagy a polgármester úrnál… Hat körül már újra a klinikán van, ha minden rendben megy, akkor 7-re hazaér. Vacsora után még biciklizik fél órát. Este tízkor egy deci vörösbor is előkerül. Napi 100-150 levelet kap. Budapestre egy héten kétszer jár sofőrrel, így útközben is fel tud készülni a tárgyalásaira, programjaira.

----------------------------------------------------------------------------------

Ezeket olvasta már?