PécsONE

Lépcsőházak a kifutón

Lépcsőház. A panel lakóépületek és a mai társasházak többségében csupán „szükséges” szerkezet, ám vannak többszintes épületek, amikben jóval több ennél. Van bennük valami: tervezői ambíció. Arra való törekvés, hogy a szintek összekötésének, a lakások megközelítésének emelkedettsége, minősége legyen.

Erős túlzással ahogy a középkori katedrálisok tetődíszeit az építők Isten és a madarak gyönyörűségére faragták, a rendes építész – no meg a rendes építtető – ügyel a lépcsőház részleteire. Ezért lehet, hogy az igényesen tervezett és épített lépcsőházak – hasonló helyzetük ellenére is – egyéniek. Bizonyságul elég a keresőbe ütnünk a „lépcső”, „lépcsőház” és „design” szavakat, különböző összetételekben, és a képekre szűkítenünk a találatokat. Meglepő az ötletek tárháza, és a kreativitásra, a megmutatásra való törekvés.

A hajtóerő pontosan nem ismert. A középületek esetében más a helyzet, de a lakóépületek esetében általánosságban nincs kimondott, leírt szakmai vagy építtetői elvárás, hogy a lépcsőház legyen reprezentatív, netán az építész itt mutassa meg képességeit. Mégis a lépcsőház, a lépcső kihívás. A térélmény lehetőségét kínálja, ugyanakkor minden ízében funkcionális – hiszen kényelmesnek, biztonságosnak kell lennie, ez utóbbiakra már előírások is vonatkoznak. A lépcsőház félig publikus, mutatható. A magára valamit adó építész ezért elbíbelődik vele. Formálja a lépcsőkart, a fokok profilját, keresi a megfelelő anyagot, felületet, küzd a falon a kísérőszegély alakításával, vagy éppen a lépcsőkarok, fokok látszó végeinek lezárásával, hogy ne csak szép legyen, de a felmosóvíz se hagyjon nyomot rajta. A korlát külön fejezet, felhívás keringőre. S ha már lépcsőház, az sem lehet mellékes, hogy a 'lépcső házában' milyenek a fényviszonyok, vagy az innen nyíló lakások bejárati ajtói. Jó esetben, persze. Egy terven pontosan látszik, hogy a lépcső, a lépcsőház érdekli-e tervezőjét. Ha nem, úgy másra az épület többi részénél sem számít hatunk. Legfeljebb némi külcsínre, vagy száraz műszaki megoldásokra, de szellemre semmiképp.

A városban számos szép példát találhatunk, a tendencia iránya mégsem kedvező. Ahogy az udvarok világa, vagy a kapualjak, úgy a lépcsőházak is kívül esnek az egyéni érdekeken (vagyis a lakáson), és belül a homlokzaton (vagyis a külső megjelenésben nem játszanak szerepet). Igény és tervezői figyelem is alig jut rájuk. Kevés a jó példa az elmúlt évek épületei között.

Érdekes volna felmérni, vajon azok közül, akik a saját lépcsőházuk szellemtelenségébe, vagy leromlásába – a valaha míves lakásajtók cseréjébe, a padló átburkolásába, a lépcsőfokok kikenésébe, esetleg leburkolásába – beleszoktak, hányan mondanának igent egy másik, vonzó lépcsőházra. Vajon észrevennék az abban rejlő szépséget? Esetleg jelentene ez számukra értéket?

Mi lenne, ha a lépcsőházak versenyezhetnének? Van olyan, hogy „Tiszta udvar, rendes ház”, a porták versengése. Építészeti díjjal ismerik el az „Év házát”. Miért ne lehetne kifutóra ereszteni a lépcsőházakat? Volna ok arra, hogy lakók diskuráljanak, összefogjanak. Motivációt meríthetnének. Tudatosodhatna bennük a közös érték. Ha díj is járna érte (mondjuk olyan pénz, amit a meglévő állapot megóvására költhetnének), a sikerélmény mellett még a lépcsőház értékei is fennmaradhatnának, a problémákat szakszerű megoldásokkal lehetne megoldani.

Pécs mozgalmat indíthatna el. Az sem baj, ha nem. Úgy maradhatna a kezdeményezés csupán pécsi. Mindez talán csak egy építész ábrándozása, elrugaszkodott gondolat. A lépcső végső soron centiméterekben mérhető, fokokban számolható. De a lépcsőn is fel kell menni. És valahová fel lehet jutni. Akkor miért ne?

Szöveg: Patartics Zorán – Fotó: Cseri László

***

Szerzőnk Ybl-díjas építész, publicista. Számos szakmailag elismert, díjazott épület és épületbelső tervezője, melyek Pécsen kívül az országtöbb településén állnak, Győrtől Gyuláig. A város kulturális közéletének ismert szereplője, egyik alapító szerkesztője volt a néhai ECHO Kritikai Szemle folyóiratnak, írásai helyi és országos médiumokban jelennek meg. 2005-ben az Európa Kulturális Fővárosa Pécs2010 győztes pályázatát készítő civil csoport egyik tagja volt, a 2010-esévben az EL | AWAY néven ismert, a tehetségek elvándorlásának problémakörét tematizáló kulturális, közösségi diskurzusépítő projektje országos figyelmet vonzott.

Ezeket olvasta már?