PécsONE

„Nálunk mindig volt karácsony”

A Teheránban született dr. Goolesorkhi Kia szó szerint bejárta az egész világot, otthonát azonban Pécsett találta meg, és családot is itt alapított. A PTE ÁOK egyetemi adjunktusát családi otthonában látogattuk meg.

Goolesorkhi Kia életéből remek filmet lehetne forgatni. Az 1970-ben született férfi az iszlám forradalom előtti Iránban látta meg a napvilágot, angol nyelvű anglikán óvodába járt, ezután az Egyesült Államokban töltött két évet, majd Iránba visszatérve egy amerikai nemzetközi iskolában folytatta tanulmányait – iskolatársai 72 különböző országból érkeztek. Majd jött a forradalom és az iráni–iraki háború, amelynek egy szakaszát Törökországban vészelte át. A közgazdász diploma megszerzése után sikeres nemzetközi üzleti karrierbe kezdett, többek között Washingtonban, Londonban és Amszterdamban dolgozott és élt.

A tízmilliós világvárosok szerelmese végül a lehető legváratlanabb helyen, egy alig 150 ezres vidéki magyar városban találta meg a boldogságot. Pedig először szinte véletlenül, egy gyermekkori barát unszolására érkezett Pécsre 1998-ban.

 „Akkoriban egy mezőgazdasági biotechnológiával foglalkozó holland cégnek dolgoztam, és engem kértek fel, hogy képviseljem őket a régió országaiban. Többnyire Budapesten, illetve az Alföldön volt dolgom, ám egy régi barátom Pécsett tanult az orvoskaron, és unszolt, hogy Pécsett is létesítsek egy bázist, már csak azért is, hogy gyakrabban tudjunk találkozni. Javasolt egy lehetséges munkatársat is számomra, aki jártas volt az iranológiában, és újságíróként remek médiakapcsolatokkal rendelkezett – ő volt Gabi, aki aztán a feleségem lett.”

Karácsony Teheránban

Goolesorkhi Kia azonnal beleszeretett Pécsbe – ahogy fogalmaz, a vonatról leszállva úgy érezte, hogy hazatért –, későbbi feleségéhez, Gombár Gabriellához először azonban szigorúan szakmai viszony fűzte. Miután érdeklődésük rengeteg ponton találkozott, hamar gyümölcsöző kapcsolat alakult ki. „Iránban egészségügyi innovációval és menedzsmenttel foglalkoztam, az egészségügy, az orvoslás mindig közel állt hozzám. Gabiról hamar kiderült, hogy egészségügyi szociológiával is foglalkozik, és aztán újra és újra közös projektekben találtuk magunkat. Végül 2005-ben jöttünk össze, és egy évvel később Iránban házasságot kötöttünk.”

 Az ügymenetet megkönnyítette, hogy mind a kettőjük családja nyitottnak bizonyult a vallási különbségekkel kapcsolatban. „Az én családom kifejezetten toleránsnak mondható vallási téren, az ősi perzsa vallást, a zoroasztriánus hit gyakorolta ránk a legnagyobb hatást, amely elfogadó a többi vallással szemben. Én magam pedig nagyon hamar megismerkedtem több hittel: az anglikán óvoda után gyerekkoromban alapvetően az amerikai protestáns hitt állt a legközelebb hozzám, emellett több zsidó család is lakott a szomszédságunkban, akik a forradalom után hagyták el az országot, és az egyik legjobb barátom örmény görög katolikus volt. Az iskolában aztán szintén több vallással találkoztam, és számunkra természetes volt, hogy együtt ünnepeljünk a különböző vallási ünnepeken. Nem mondanám magunkat különösebben vallásosnak, spirituálisnak azonban igen, akik számára fontos a különböző hitek tisztelete. Ezt szeretnénk átadni gyerekünknek, Ancsikának is: legyen nyitott, tisztelje a különböző vallásokat, hiszen mindegyikből lehet értékes dolgokat tanulni.”

 

Yalda ételek

 

 

 

Mindez kiterjed a karácsony tiszteletére is, amelyet Kia családja már gyermekkorában ünnepelt.

 

 

 

 

 

 

 

 „Nálunk mindig volt karácsony. Emlékszem, amikor Gabival először Iránban jártunk, akkor épp karácsonyi időszak volt, és édesanyámmal együtt díszítettük fel a fát.”

 

 

 

Mindez elsőre meglepőként hangozhat, hiszen Iránról a külső szemlélő számára leginkább a szigorú iszlám vallásosság tűnik fel. Goolesorkhi Kia azonban nagyban árnyalja ezt a képet, legalábbis a nyolcmillió lakosú Teherán esetében, amely modern, szekuláris világváros, ahol karácsony környékén a Télapó is megfigyelhető az utcákon, a halloweent pedig már generációk óta ünneplik.

 

 

 

 Bármilyen meglepő, a családban egyébként nem ez volt az első perzsa–magyar vegyes házasság.

 

 

 

 „Iránban annak idején nagyon híres volt a magyar származású röplabdázó, Tóth Mária, aki a hetvenes években ment férjhez a szintén sportoló nagybátyámhoz, majd az Egyesült Államokban éltek. Az ő édesapja még a világháború idején telepedett le Iránban, és Gabi volt az, aki aztán kikutatta a családfájukat: honnan származnak pontosan és egyáltalán hogyan kerültek Iránba.”

 

 

 

 A kinti házasságkötés ellenére sosem merült fel komolyan, hogy közös életüket ne Pécsett éljék.

 

 

 

Ancsikával

 

 

 

„Az állampolgársági vizsga letételekor kérdezték meg tőlem, hogy magyarnak érzem-e magam, mire azt válaszoltam, hogy elsősorban pécsinek. Talán még Gabinál is jobban ismerem Pécset, bár ő pécsi származású, én viszont ideérkezésem idején folyamatosan jártam a várost, nem tudtam betelni vele.”

 

 

 

 Pécs megtalálásához és értékeléséhez viszont arra is szükség volt, hogy Goolesorkhi Kia rengeteg mindent megtapasztaljon a világból, és lányuknak szintén ezt szeretnék megadni.

 

 

 

 „Sokat beszéltünk már erről, és ara jutottunk, hogy nem szeretnénk őt bezárni Pécsre. Tapasztalja meg a lehető legtöbbet, lássa a kisebb és a nagyobb amerikai városokat, ismerje meg Hollandiát, az egyik kedvenc helyemet a Földön, és még sorolhatnám. Úgy fogalmaztuk meg ezt, hogy én vagyok a csiga, Gabi a csigaház, Ancsika pedig a kis csiga, aki fent utazik, miközben bejárjuk a világot. Eközben viszont tudja azt is, hogy az otthona itt van.”

 

 

 

 A Műveleti Medicina tanszéken oktató adjunktust – aki korábban kulcsszerepet vállalt a Közgazdaságtudományi Karon a Charles Simonyi Vállalkozási Program létrehozásában, illetve a régió első egészségügyi vezetés és menedzsment képzésének útra indításában – munkája is rengeteg alkalommal viszi külföldre. Az egészségügy társadalmi-gazdasági hatásait és összefüggéseit kutató közgazdászként jelenleg a migráció egészségügyi ellátórendszerre gyakorolt hatásaival foglalkozik, a pécsi kutatócsapat munkáját az Egészségügyi Világszervezet is nagyra tartja. A probléma méretét és a pécsi erőfeszítések eredményességét jelzi, hogy a közelmúltban itt alakult meg a két kontinens szakembereit összefogó Amerikai–Európai Migrációs Egészségügyi Platform. Mindez azt is jelenti, hogy talán még a korábbinál is többször kell majd több tízezer kilométereket utaznia, ám Pécsett mindig biztos és szerető háttér várja.

 

 

 

Stemler Miklós – Balogh Robert

 

 

 

Ezeket olvasta már?