PécsONE

Tanárok és diákok – a pécsi Erzsébet Tudományegyetem

„...Ha nem akarjuk az egész magyar kultúra és az egész magyar politika sorsát egyetlen lapra: Budapestre feltenni, akkor nekünk is gondoskodnunk kell arról, hogy támadjanak vidéken is a magyar művelődésnek gócpontjai. Ahhoz tehát, hogy Magyarországon normális egyetemi élet legyen, igenis szükség van vidéki egyetemekre.”

(Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter felavató beszédéből)

A rövid életű, ám annál híresebb középkori egyetem után – melynek emléke folyton arra sarkallta a pécsieket, hogy újra egyetemi város legyen otthonuk –, a törökök kiűzését követően, első lépésként Klímó György püspök alapított nyilvános könyvtárat a városban 1774-ben. Később, utódja báró Szepessy Ignác 1833-ban megalapította a Pécsi Jogakadémiát a pálosok hajdani kolostorépületében. A Király utcai épületben jogot és államtudományt oktattak. A joglyceumnak nagy szerepe lesz aztán az egyetem ideköltözésében.

Évnyitó 1930-ban 

A trianoni békeszerződés következtében Magyarország két egyetemet is elvesztett. A kolozsvárit és az 1912-ben Ferenc József által létrehozott pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet. A hontalanná vált egyetemekért nagy verseny volt a csonkán maradt ország városai között. Pécs szép reményekkel indulhatott a versenyben, hiszen számos alkalmas épület, könyvtár és a közakarat is megvolt a feltételek között.

Klebelsberg Kuno miniszter a kinevezését követően Pécsett gr. Zichy Gyula megyéspüspökkel és Nendtvich Andor polgármesterrel 1922. július 22-én tekintették át először az egyetem letelepítési lehetőségeit. Mivel a Hadapród iskolát nem sikerült az egyetem számára megszerezni – arra a hadsereg igényt tartott –, 1922–1923-ban az egyetem elméleti intézeteinek nagy része, valamint a jogi és bölcsészeti fakultás tanszékei a pécsi főreál gimnázium épületében (Rákóczi út 80.) kaptak elhelyezést. A város még számos épületet ajánlott fel az egyetem számára. A mostani adóhivatal helyén például kollégium és menza létesült. A püspök a joglyceum épületét és egyetemi kápolnának a mellette lévő templomot ajánlotta fel. Hosszú távú szerződés keretében a Klímó könyvtárt bocsátotta az egyetem rendelkezésére. Azért nem adta át a tulajdonjogot, mert attól féltek, hogy az egyetem visszatelepül Pozsonyba a revízió után, és akkor viszi a könyvtárat is. Senki sem képzelte akkoriban, hogy a trianoni határok véglegesek.

A Szegeden és Pécsett is épülő egyetem tetemes költségei miatt sokan ellenezték a nagy ívű oktatási, művelődési program véghezvitelét. Többen feleslegesnek tartották, hogy a csonka országnak négy egyeteme legyen. A pécsi egyetem Nendtvich Andor, Zichy Gyula, dr. Pekár Mihály professzor és mindenekelőtt a kultuszminiszter érdeme. Klebersberg Kunó többször hangoztatta, hogy „Olyan ország nem volt, amely azért ment volna tönkre, mert a kultúrára és a tudományra áldozott.” Ebben természetesen igaza volt, és abban is, hogy az Erzsébet Tudományegyetem végül Pécsre költözött.

A sok áldozatot, rengeteg pénzt igénylő munka eredményeként 1923. október 14-én Klebelsberg miniszter ünnepélyes keretek között megnyitotta a pécsi egyetemet a főreál gimnázium épületében kialakított aulában. Innentől kezdve az egyetem és Pécs sorsa szorosan összefonódott. Pécs utolsó aranykorát többek közt az egyetemnek köszönheti. A város 1925 és 1942 között nyeri el a nagyjából ma ismert formáját. Az egyetem nem zárkózott be a tanszékek falai mögé, a tudós tanárok és diákjaik is részt vettek a város kulturális és szellemi életében; a Mecsek Egyesület, a Janus Pannonius Társaság vagy a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának munkájában. Pécs igazi egyetemi város lett.

A városba híres professzorok és diákok költöztek, nem csak az elszakított területekről. A tanároknak kényelmes lakások épültek, a diákoknak a neoromán stílusú, ám korszerű Szt. Mór kollégium.

Ahogy a szegedi egyetemről mindenkinek József Attila neve jut eszébe, úgy fonódott össze Weöres Sándor neve a pécsi universitással. Weöresnek nagyobb szerencséje volt tanárával, mint József Attilának Horger Antallal. Halasy-Nagy József a filozófia professzora az egyetem rektora, később a bölcsészkar dékánja. Hozzá nyújtotta be Weöres Sándor doktori disszertációját, a Vers születése című meditációt és vallomást. A szokatlan dolgozatot a tudós professzor a következő indoklással fogadta el: „Ennek a disszertációnak története van. Weöres Sándor a mai magyar lírának egyik legnagyobb reménysége, s ezért minden támogatást megérdemel. Sokszor próbálkoztam vele egyes esztétikai témákkal, de őt az Isten szoros értelemben vett tudós munkára nem teremtette. Kiütközött belőle mindig a szubjektív ösztönember, aki objektív gondolkodásra nem alkalmas. Elutasítani mégsem akartam. Így született meg ennek a disszertációnak az eszméje. Ha mások disszertálhattak úgy, hogy iskolás gyerekeket faggattak ki, gondoltam: Weöres faggassa ki önmagát, hogyan születik nála a lírai vers. Ha a költészet terén sokra találja vinni, milyen érdekes lesz egykor ez a lírai vallomása… Munkája sok érdekes adalékot hoz a költői alkotás lélektanához, s több eredetiség van benne, mint sok szorgalmas tudományos böngész csinálmányában. Ezért a szóbeli szigorlat alapjául elfogadom.” Régóta tudjuk, hogy A vers születése Weöres életművének szerves része, és Halasynak, mint rendesen, most is igaza volt.

Weöresnek a városról szóló első verse a Hideg van című első kötetében jelent meg. A címe Pécs, s mindössze négy sor. Íme így szól:

A hullámos város felett

harangok hang-leve folyt.

De mind fölitta a Hold,

hogy éjszaka lett.”

Ezt később olyan nagy versei követték, mint Az éjszaka csodái, a Széltornya, A málomi út, az Álom a régi Pécsről és mások. Egyetemi évei alatt megszervezte az Öt torony című irodalmi lapot, Babits Mihály ajánlásával, de a folyóirat végül nem jelent meg. Hamar felvették a Janus Pannonius Társaságba, egyetemi barátjával Csorba Győzővel együtt.

Később, A holdbeli csónakos pécsi bemutatója alkalmából ezt mondta: „A pécsi kulturális életben évtizedek óta részt veszek – a bemutató is egy szem a láncban, hiszen annyiféle kapcsolatom van a várossal.”

Weöres Sándor, Várkonyi Nándor, Blaskovich Hanna

De Weöresék nemcsak Halasyt hallgatták, hanem Thieneman Tivadart is. A híres irodalomtörténész a Tudományos Akadémia rendes tagja, a Minerva társaság alapítója pécsi professzor volt, bár ő a Pestről lejáró tanárok kisebb táborába tartozott. Kínáltak neki lakást, nagyobb fizetést, de nem költözött Pécsre. Diákjai rajongásig szerették a szellemtörténész tanárt, annak ellenére, hogy szombat délutánonként tartott nagyelőadást, mikor már mindenki hazament volna. A lehetetlen időpont ellenére a nagy előadó mindig zsúfolásig megtelt. Az Irodalomelméleti alapfogalmak című munkája alapján tanította a tudományok mélyebb összefüggéseit és céljait. „Thienemann, schöne Mann” mondogatták egymás közt a szerelmes bölcsészlányok pirulva.

Az Erzsébet Tudományegyetemnek természetesen nem csak bölcsészkara volt. Az orvostudományi kar vezetőjét, Heim Pál gyermekgyógyász professzort még Ferenc József nevezte ki egyetemi tanárnak Pozsonyban. A menekülés után Heim nem maradt Budapesten, hanem követte az intézményt Pécsre. Az egyetem néhány budapesti tanéve alatt ő volt a rektor. Baranya vármegye szerb megszállása miatt nem jöhetett azonnal Pécsre a hontalanná vált egyetem. Heim kiemelkedő szerepet játszott az anyák és csecsemők védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetségben, s e szervezet orvosi bizottságának elnöke volt. Pécsen töltött évei alatt megalapította annak helyi fiókját. Fontosnak tartotta a megelőző, felvilágosító és nevelőmunkát. Kezdeményezésére 1916-ban a Stefánia Szövetség elindította a gondozóképzést a Központi Védőnőképző Iskolában; életre hívta a gyermekápolónői iskolát. A végzetteket „Heim nővérek”-nek hívták.

Heim doktor már abban az időben, a közfelfogással ellentétben, nagyon fontosnak tartotta a szoptatást és a vitaminokat a gyermekek egészséges fejlődése érdekében.

Az egyetem legrégebb óta jogfolytonos kara az állam- és jogtudományi kar. A híres tanárok közül most egy igazi pécsi professzort idézünk meg, Vasváry Ferencet. Dr. Vasváry Ferenc nem akarta apja vasnagykereskedését folytatni, inkább tudós egyetemi nyilvános rendes tanár lett, aki 1922-től 1949-ig oktatott közgazdaságtant, államszámviteltant, nemzetgazdaságtant és statisztikát az Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán. 1925/26-ban és 1937/38-ban a jogi kar dékánja, 1927/28-ban az egyetem rektora volt, mint ahogy a többi professzort és tanárt, őt is számos pécsi egyesület és társaság tudhatta tagjai között.

„Szakállas, pápaszemes arcából két ijedt szem tekint a világba, hirtelen beszéde, kalimpáló gesztusai mosolyt keltenek – van lényében valami komikusan professzoros; de nem közönséges ember, csodálatos memóriával rendelkezik, elméje rengeteg adatot halmoz fel a tudományok minden ágából, valóságos polihisztornak lehet mondani, beszél jóformán minden európai nyelven” – írta Vasváryról egy egykori, joglyceumi növendéke.

A pécsiek mindig nagy tisztelettel engedtek utat a Király utcában – az egyszerűnek nem mondható – háza felé igyekvő hórihorgas agglegénynek. A lányos anyák mesés vagyona miatt sokáig reménykedtek, hátha megakad a szeme valamelyik leányon. De dr. Vasváry Ferencnek nem jutott eszébe megnősülni.

A leghíresebb diákok között meg kell említenünk Fejtő Ferencet, a Szép szó szerkesztőjét, József Attila barátját. Fejtőt jeles érettségije ellenére, a numerus clausus miatt nem vették fel Budapesten az Eötvös kollégiumba. Így került Pécsre. Vargha Damján, a tudós ciszterci pap hatására katolizált. Szoros barátságot kötött Kolozsvári Grandpierre Emillel, az egyetem másik nagy és hírhedt szoknyavadászával. A neofita Fejtőt a szebbik nem iránti rajongás térítette el a hivatalos egyháztól. Megismerkedett ugyanis egy szépséges komlói lánnyal, aki bányászcsaládból származott. Fejtő, mikor meglátogatta szerelme családját, nem hitt a polgári viszonyokhoz szokott szemének a komlói bányászok nyomorúságos körülményeit látva. Később ez az élmény sodorta egy rövid időre az illegális kommunista pártba, ahonnan végleges otthonába, Párizsba távozott.

A második világháború után a kommunisták feldarabolták az egyetemet, 1948-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter utasítására az egyetem új neve Pécsi Tudományegyetem lett. 1950-ben az egészségügyi tárcához került az orvosképzés, illetőleg a klinikák és intézetek irányítása. Az átcsoportosítás miatt egyetlen fakultás maradt meg, az Állam- és Jogtudományi Kar.

P. Horváth Tamás

Ezeket olvasta már?