PécsONE

„Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok…”

Így kezdődik a népdal és úgy folytatódik, hogy „a szegény legénynek utat mutassatok!”. Nekünk viszont az alábbiakban nem a csillagok, hanem Dr. Nagyváradi László egyetemi docens, csillagász mutat utat a csillagok világában.

Miért vonzódunk annyira a csillagokhoz, a végtelen űrhöz?

Azt hiszem mindenkit érdekel a csillagos égbolt. Varázslatos látvány felnőttnek, gyereknek egyaránt. Gyerekoromban már én is raktam össze lencserendszert, távcsövet, hogy nézzem a holdat meg a csillagokat. Bár ez utóbbiak nem mutatnak sokat, mert a távcsőben is ugyanolyan kis pötty marad, hiszen hihetetlen nagy a távolság. Az égbolt és annak ismerete már az írott történelem óta, sőt már annak előtte is érdekelte az embert. A Cro-magnoni ember például már 20 ezer éve lerajzolta a Fiastyúk csillagkonstellációt barlangja falára az állatok festményei mellé. Ez jelezte számára, hogy most jön a tél például. Ugye fagyot hozó csillagnak, vagy más csillagokat kalászérlelőnek nevezték a mi őseink is, vagy rügyfakasztónak. Tehát úgy gondolták, hogy a csillagok járása az égen megmondja a jövőt. Hiszen azt látták, ha megjelent az a bizonyos csillag az égen, ami sárgán villogott, akkor a gabona is sárgán kezdett lengeni a szántóföldeken. Persze ebből kicsit kifacsarva az is jött, hogy a csillagok mindent megmondanak a jövőnkről és akkor a Kínai császártól az egyiptomi fáraóig mindenki szerette volna megtudni, hogy mit jósolnak az égitestek számára. Tehát lehetetlen kérdések, lehetetlen válaszok. Úgyhogy az asztrológia nagyon korán kialakult. Öt-hatezer éve és érdekes módon ma is el tudják adni nekünk. Ha felütünk egy médiumot, akkor jó eséllyel a jövő heti horoszkópunkat is megtudhatjuk. Persze ebben már nem hiszünk, legalábbis remélem, hogy a nagy többség nem hisz, mert ez az emberi fantázia szüleménye. Tehát nem léteznek azok a csillagkonstellációk, amiket mi látni vélünk. Ahogy egy felhőben látunk egy kutyaformát, vagy egy emberfejet.

Dr. Nagyváradi László a Pécsi Planetárium vezetője

Hogyan kell elképzelni a csillagok elhelyezkedését, ha nem úgy, ahogy látni véljük?

Egy szférán látszanak, de igazából nagyon messze vannak egymástól. Az agy nem képes felfogni a csillagok távolságát. A csillagok egymáshoz képest, nem látszanak elmozdulni, ezért azt hisszük, hogy minden csillag egymás mellett van. Ott van ezer év múlva is. Persze tudjuk, hogy sok ezer év alatt azért elmozdulnak. A Göncölszekeret megnézte Szent István király, vagy majd megnézik ükunokáink, több száz év múlva. Mindenki ugyanilyennek látta és fogja látni, mint mi most. Tehát fennmaradtak és rájöttek, hogy van ennek lényege, mert időmutató és iránymutató csillagok vannak az égen.

Milyen elképzelések voltak régen az univerzumról és hogyan alakult ki a ma ismert csillagászat?

Volt olyan elképzelés a galaxisunkról például, hogy a Göncölszekér kocsijának két hátsó csillaga ugye a cséplő ökrök, amit ha kikötünk egy égi karóhoz és körbe járatják a szekeret, csámpásan ugye, mert törött a rúdja, szétszórják a szalmát. A fehér szalma az égen, a szalmás út ugye a tejút. A görögök szerint a napisten böfögte az égre a tejet, amikor Apollón csecsemő volt. A tej, galaktos szóból lesz majd a galaxis, tehát a csillagváros. Mindenre volt elképzelés. És miután a csillagjósokat szegényeket néha lenyakazták, utódaik nagyon-nagyon figyelték az eget és a sok megfigyelés pontos adatokat adott. Például a holdhónap hosszát, vagy a napév hosszát. Úgyhogy ebből létrejött a naptárunk, az időszámításunk, a matematika és a csillagászat. Az asztrológia átalakult, vagy legalább is egy része, asztronómiává. Tudományos kérdésekre válaszoló szakterületté és mind a mai napig ezt folytatja az ember. Ma már rájöttünk, hogy minél többet tudunk, annál kevesebbet tudunk. Einstein korát megelőzve már kijelentette, hogy a világegyetem végtelen és – bár végtelen – azért megismerhető, csak végtelen sokáig tart. Stephen Hawking fél éve hunyt el, aki folytatta többekkel együtt Einsteinnel a relativitás elméletét egész kozmikus helyünket keresve. Az ókori görögök úgy gondolták, hogy a föld a világegyetem közepén áll, mozdulatlanul és minden körülöttünk jár. Ezt nem dobtuk ki, hiszen a koordináta rendszerek is geocentrikusak, innét indítjuk az űrhajókat, meg egyáltalán a megismerést. Hawking is azt mondta, hogy a világegyetemben, ha az végtelen, akkor minden egyes pontja a középpontja is lehet. Tehát lehetünk a saját értelmezésünkben az univerzum közepén.

Háromkirályok a ravennai Saint Apolinare templom mozaikján

A csillagok nem léteztek örökké, hogyan változik az ismert univerzum?

Misztikus, hogy amit látok, az több ezer évvel azelőtti állapot, mert a csillag több ezer fényévre van tőlem és a fénynek is rettentő sok időre van szüksége, hogy eljusson hozzánk. Ha galaxisokban gondolkodunk, vagy űrtávcsövekkel felfedezett több ezer milliárd galaxisban, akkor olyan nagy távolságból érkezik már a fénye, hogy talán már a végén nincs is ott az objektum, ami a fényt adja. Einstein kijelentette, hogy amit az égen látunk, az nem akkor van ott és nem is arra mozog, amerre elmozdulni látjuk. Hawkingék számításai szerint, a világegyetem talán 4 százalékát látjuk. Az ember mindig materiális ugye. Az univerzum? Hát valami, valahol van. A Földünk, az égitestek, a csillagok. Térben anyag. Az univerzum nagy része Hawking szerint, nem anyag és nem tér, hanem energia. És ebből is a sötét energia. A fény is energia: nincs kondenzált anyag benne, nincs nyugalmi tömege, nem fogjuk meg, nem esszük meg. – Bár volt rá példa ugye, még honfitársaink között is. – Tehát egy elektromágneses rezgés. A fényhez viszont kell egy csillag, az pedig anyag és térben van. Tehát az hidrogén, hélium és még más elemek. A sötét anyag is feltételezi, hogy valamiből létre kellett jönnie. És azon túl lenne a sötét energia, amely úgymond, a nem látható semmiből hozza létre a sötét anyagot, majd abból azokat az atomokat, amiket már mi is érzékelhetünk.

De itt nem a Star Warsos sötét erőre kell gondolni.

Igen, szoktuk mondani, hogy Darth Vader birodalma. Nem véletlen, hogy a science-fiction is mindig kiindul valami tudományos dologból, aztán kiszínezi. Biztos nincsenek Jabba-k, meg wukik, de végtelen az univerzum és Einstein is mondta, végtelen sok élet lehet benne, de hozzá is tette, hogy végtelen sokáig tartana bárkivel találkozni. Ez már ugyanaz, hogy soha. Ezt én kimondhatom, de nyilván egy Einstein formátumú tudós nem mondja ki. Az a helyzet, hogy éjszaka sötét van, pedig ha a világegyetem végtelen, akkor abban végtelen sok csillagnak kéne lennie. Az égbolt minden pontján fénynek kéne jönnie, tehát éjszaka is egy nagy led-falként kéne, hogy világítson az égbolt, de nem így van, mert térben és időben nem együtt létezünk. A csillag, ami ott van az égen, az nem most van ott, vagy egy galaxis talán már nem is létezik, pedig most látom, ez azt eredményezi, hogy ez az univerzum térben és időben relatív. Nem a látottnak megfelelő.

Az időt is egy lineáris vonalon képzeljük el, pedig nem biztos, hogy úgy létezik, nem?

Igen. Az idő az egyetlen olyan mennyiség a mi ismereteink szerint, ami csak előrefelé tud haladni. Tehát nem lehet megállítani. Mérhetjük egyre pontosabban, de az mindig előre halad. Minden más fizikai mennyiség az két irányba változhat. Az időt egyelőre csak úgy tapasztaljuk, hogy egy irányba halad és egyenletes sebességgel.

A fényé megközelítőleg 300 ezer kilométer másodpercenként. De azt is megfigyelték már, hogy esetleg a fény lassul, tehát nem biztos, hogy minden csillag olyan messze van, ahogy mi fényévben mérjük. A fényév ugye a fény egy év alatt megtett útja. Szóval, ha a fény nem 300 ezerrel jön másodperceként, akkor ez a távolság nagyobb. Tehát a világegyetemünk nagyobb, mint amilyennek ma mérjük. Azt mondják, hogy a legtávolabbi objektum, amit látunk, az 13,8 milliárd fényév távolságra van. Képzeljük el, hogy onnan nézzük a földet. A földünk ugye 4,6 milliárd éves. Tehát még meg sem született az ottani megfigyelő számára. A Nap fénye már 4,6 milliárd éve viszi az információt arról, hogy mi létezünk. A Földünk olyan négymilliárd év múlva megszűnik, ez még mindig csak 9-10 milliárd év, tehát mire a Földet ott észreveszik, 13 milliárd fényévre, nem is létezik.

A karácsonyhoz közeledve nem hagyhatjuk ki a betlehemi csillag kérdését. Mit láttak a három királyok?

A Betlehemi csillag ugye a keresztény kultúrkörrel kerül be a tudományba is, hiszen mindenféle olyan jelenséget, amit megjósoltak, vagy talán láttak, vagy észleltek, azt a tudomány szeretné bizonyítani, hogy tényleg volt-e, vagy cáfolni, hogy nem. Ettől tudomány a tudomány, hogy objektíven, amit lehet mérünk és bizonyítunk vagy antitéziseket állítunk fel. Newton óta – úgy 300 éve – az égi mechanika működik, a Kepler törvények működnek. Így meg tudjuk mondani, hogy a Hold mikor, hol lesz az égen, mikor jön a Halleyüstökös. A Betlehemi csillag, az csak 2018 év távlatában keresendő. Akár egy planetáriumban, vagy egy szoftverrel meg lehet nézni a monitoron, hogy az égitestek 2000 évvel ezelőtt hogy álltak az égen. Marduk papjai, akiket mi három királyoknak hívunk – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – talán asztrológusok voltak. Csillagjósok. Egy megváltó születésére vártak. A Halak jegye, a születés jegye volt és ott vártak valamilyen jelenséget. Ha visszamegyünk 2018 évet, ebben a Halakban semmi különöset nem látunk. Jöhetett például egy üstökös, ami váratlanul feltűnt és eltűnt. Akkor nem tudtak fotózni, nem volt távcső, tehát szabad szemmel láthatónak, fényesnek kellett lennie. Elfogadható, hogy ez az üstökös egyszer jött napközelbe és a pályáját nem ismerjük, de az üstökös a régi csillagjóslásban nagyon rossz jelentéssel bírt: betegség járvány, halál, pusztulás. Márpedig egy megváltó születése az pozitív. Tehát az üstököst kiejthetjük. Fényes csillagok. Azok ott voltak előtte is, utána is. Vannak fontos csillagok, mint a sarkcsillag, de a három királyok, akik az akkori Perzsia területéről mentek Júdea tartománya felé, mikor megérkeztek Betlehembe, őket a csillag egyértelműen Betlehem-Efráta felé vezette, ami azt jelentette, hogy déli irányba. Ha a déli égbolton kutakodunk, akkor ilyenkor télen, a Szíriusz van ott feltűnő fényes csillagként. Csak télen, decemberben látszik, délre mutat, de minden évben ott van. Felmerült, hogy szupernova lehetett. Egy olyan csillag, ami felvillan, aztán elhal. Minden szupernova maradványnak van egy több ezer évre kiterjedő maradéksugárzása, amit műszerekkel lehet mérni. Egyszerűen csak egy tematikus teleszkópot ráirányítanak, ami rádiótartományban lát, és ott kéne lenni a helyének. De nincs. Summa summárum, arra jutottak, hogy az égi mechanika szerint bolygó együttállás lehetett, mert a bolygóknak is megvolt a szimbóluma. A Jupiter volt a királybolygó. A zsidók bolygója, a sárga csillag, a Szaturnusz. Megnézték, hogy ha megváltó születik Júdeában, akkor az mit jelent. A sárga csillagnak és a királycsillagnak kell találkoznia. A Szaturnusz és a Jupiter szoros együtt állása a Halakban. Ilyen együttállások nincsenek gyakran. Feltűnésük, egyedi eset. A planetáriumban mi is be tudjuk mutatni: visszaállítjuk az égboltot és Krisztus előtt hatban lesz egy 3x-os együttállása abban az évben a Jupiternek és a Szaturnusznak. Ez jelenthette a három királyoknak, hogy egy megváltót keressenek.

Csillagképek és elnevezéseik

Van Pécshez köthető csillagászati jelenség, vagy felfedezés?

Ha egy amatőr vagy egy profi csillagász felfedez egy kisbolygót, méri a pályát és ezt leadja a Nemzetközi Csillagászati Uniónak akkor pár év alatt ezt rögzítik. Várják, hogy mozogjon és ha nem egy régit találunk meg újra, akkor elnevezheti a felfedező. Volt egy üstökös is, amit Pécsről fedeztünk fel, be is jelentettük, csak sajnos hárman is megelőztek minket. Egyébként nem pécsi csillagászok, de egy pécsi amatőr csillagászról neveztek el egy kisbolygót. Keszthelyi Sándorról. Szerettünk volna egy Zsolnay nevű kisbolygót is, mert van még erre lehetőség az elnevezhető kisbolygók között, de a Zsolnay mint márkanév már foglalt, a pécsi porcelán hírnevét védi.

Pedig Zsolnayhoz kötődik egy fényjelenség.

Igen. A pécsi mauzóleum. A tájolása miatt a téli napforduló idején bevilágítanak a napsugarak déltájban és az eozin feszületen szétszóródnak és levetülnek a szarkofághoz. Nagyon szép látvány. Zsolnay tulajdonképpen mindig szerette a csillagászatot. Maga az eozin is hajnalpírt jelent.

Kuti Gergely

Ezeket olvasta már?