PécsONE

A magyar Liverpool – beszélgetés Koszits Attilával

Koszits Attila zenei szakértő, szakíró, a Magyar Rádió egykori pécsi stúdiójának zenei szerkesztője, tanít egyetemeken, könyveket ír, most éppen Pécs undergroundjáról a ’80-as években, ami nemcsak zenéről, hanem színházról, balettről, irodalomról, képzőművészetről egyaránt szól.

Pécsett bőven száz fölött van az aktív zenekarok száma, zenei nagyhatalom vagyunk?

Budapest után országosan Pécsett a legaktívabb a zenei élet, ez már a ’60-as évek óta így van, akkor dobták be először ezt a szlogent, hogy Pécs olyan, mint Liverpool. A pesti nagyzenekarok mindig is azt mondták, hogy Pécs igazi próbatétel, mert ami itt beválik, az szerte az országban sikert arathat. Az Omega, Illés is itt próbálta ki magát, hiszen Pécsett igényes a közönség. A ’60-as években itt több száz zenekar működött. A bázis megvolt, de a zenei élet infrastruktúrája csak Budapesten épült ki, az akkori monopolhelyzetnek megfelelően. Hiszen, mint sok minden más, állampárti monopólium volt a rádió, a hanglemezkiadás, de az állampárt által meghatározott keretek között működött az Országos Rendező Iroda is.

A rendszerváltás után azonban jelentősen megváltozott a helyzet: több rádió lett, a sajtó is többhangú lett, a koncertszervezés sem volt már egyközpontú. Kisebbfajta űr is keletkezett, várták az új hangokat, így született meg egy fontos együttes Pécsett, a Kispál és a Borz.

Fotó: Sasvári János

A Kispált trendteremtőnek is lehetett nevezni. Egyetemi közegben született, bölcsészzenekar volt.

Lovasi András a rajzszakon tanult, ténylegesen értelmiségi, művészközegben jött létre a zenekar, és az első koncerteket követően fokozatosan növekedett is a hallgatóság. Lovasi szövegeiben az intellektualitás folyamatosan jelen volt. A szövegvilága egyedi volt. A zenekar két-három év küzdelem után már a fővárosban is teltházas koncerteken lépett fel. Az ország legnevesebb koncertzenekara lett, öt év után nem maradt ellenfele. Korábban is voltak tehetséges és igényes produkciók, de médiatámogatás híján nem tudtak betörni. Ez a nagy különbség Pécs és Liverpool között, ott volt egy húzónév, a Beatles, Pécsről akkor nem futott be ennyire zenekar. Pedig lehetett volna, mert volt olyan együttes, amelyikben benne volt a lehetőség! Nevezetesen a Funny Fools. 1965–66-ban saját, magyar nyelvű, kicsit folk ihletésű programot csináltak, hasonlót, mint az Illés. Ha ma játszanának, ugyanolyan sztárok lehetnének. Akkor lehetetlenség volt vidékről betörni.

Lovasiék után, mellett kik arattak sikereket?

Azt a generációt követve újra megváltoztak a körülmények. A ’90-es években még voltak vivő irányzatok, például a grunge (pl. a Nirvana), de a ’90-es évek végére már ilyen stílus nem volt. Pécsett a ’90-es évek vége felé, és a 2000-es évek elején sorra jöttek olyan zenekarok, melyek az országos hírnévig jutottak, ők már Pécsett működnek. Takáts Eszter, Punnany Massif, Halott Pénz, Kiscsillag… Ezek mind pécsi gyökerű zenekarok, és sikerült betörniük a legjobbak közé.

Viszont Beck Zoli és a 30Y itt maradt, és szintén jók.

Beck Zoli a ’90-es években irodalmi körökből indult, a szövegvilágában ez érezhető máig, a zenei megoldásaik sem koptak meg. Brit zene magyar és pécsi ízzel. Beck Zoli munkássága a komplex pécsi zenei élet szempontjából is fontos: a ZENélő Egyetem megalapítása a Pécsi Tudományegyetemen az ő nevéhez fűződik. 2012-ben beindult ez a kurzus, a rockzene és társművészeteit tanítják ott, kreditpontokért fel lehet venni. Én is tartok kurzusokat. Máshol nem működik ilyen az országban, a könnyűzenét így csak külföldön tanítják.

Mi változott meg az elmúlt évtizedben?

Eltűntek médiumok és jöttek újak, például a közösségi média, ami jóval felszínesebb, csak nyomokban tartalmaz kritikai értékelést. Viszont ma egy kezdő zenekar is meg tud jelenni a médiában. A mennyiségből nehéz észrevenni a minőséget.

Tehetségkutatók is zajlottak a kereskedelmi felületeken. Pécsinek sikerült megkapaszkodnia a popszakmában?

A ’60-as években is voltak tehetségkutatók, de akkor a „Párt” és a KISZ vonal felügyelete alatt. A mai kereskedelmi televíziózásban az extremitás a cél. Pécsinek nem sikerült innen betörnie, de ez nem is baj. Ennél fontosabb, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnak a ’90-es évektől kezdve vannak pályázatai, ott is lehetett valamennyi segítséget kapni, de a 2000-es évek közepétől beindult a PANKKK program, amely a nemzeti kortárs könnyűzenei kultúra támogatására jött létre. A kuratóriumában én is benne voltam. Nemcsak koncerteket támogattunk, hanem a lemezkiadást is, így akkor lehetőségem volt sok pécsi zenekar támogatására. Ugyanezt a vonalat folytatta a Cseh Tamás program, ma Hangfoglaló a neve: lemezkiadásra vagy turnéra lehet anyagi támogatást kérni, de klubokat is támogatnak, hogy legyenek koncerthelyszínek. Ilyen támogatást kap a pécsi Nappali is, így léphetnek fel neves zenekarok, amelyeknek a koncertjére csak 300 Ft a belépő.

Létezik ma meghatározó stílusirányzat?

Azt hiszem, nem. Minden irányzat megél egymás mellett, és szintézisek is létrejönnek, több-kevesebb sikerrel. Átütő erejű új stílus külföldön sincs, részterületeken valósítanak meg projekteket. A pop- és a rockzene ma is üzlet. Ez sokszor a mainstream felé viszi el azokat is, akikben lenne hajlandóság a kísérletezőbb utakra. A pécsi zenekarokra nem az jellemző, hogy a zenélésből élnének.

A Punnany Massif ugyan már nem pécsi, de talán mondhatom azt, hogy annak számít. Ha őket vizsgáljuk, el lehet indulni a slam poetry irányából?

A rap, a hiphop és a slam mind bennük van. Nehéz volt az útjuk. De ma húzónévvé váltak. Aktív slam poetry élet van Pécsett, az ő rappereik a legjobbak közé tartoznak.

A Halott Pénz egészen más irányzatot képvisel. Egy rapper mellé csatlakozott egy énekes…

Jól kiegészítik egymást, az amerikai piacon is vannak ilyen zenekarok, egy jól szövegelő ember mellett egy jó énekes. Ez egy idő után elvesztheti a vonzerejét, mint minden slágerzene. De drukkolunk nekik, hiszen pécsiek!

Világszínvonalú bandák működnek Pécsett?

Hogyne! A Singas Project például. Nyugat Európában jelennek meg lemezeik, mix-albumokon szerepelnek, de Pécsett alig tudnak fellépni. Pécsről származott el Berger Dalma, a Volkova Sisters dívája, Sándor Danival ketten vannak benne, Londonban élnek, és Pesten szoktak még fellépni. Ők az Esclin Syndo együttessel kezdtek. Versenyeket nyertek itthon, külföldön… Nem találják a helyüket, nagyon igényes, kísérleti zenei stílusban mozognak, értelmiségi körökben nagyon szeretik őket. A Psycho Mutants is izgalmas jelenség. Karnics Zoli nagy egyéniség. Külföldi turnékra járnak, a zenéjük darkos psychobilly, magukat western swingként definiálják. Az a gond velük, hogy ebből Pécsett nem lehet megélni, a zene mellett dolgoznak, amikor szabadságra mennek, turnékra indulnak, például Franciaországban.

A fesztiválélet mennyire meghatározó Pécsett?

Állami, önkormányzati kézben van a legtöbb zenei fesztivál, ide legtöbbször sikerül bekerülnie a pécsi zenekaroknak, de nem csak azért, mert egy helyi együttes olcsóbb (nem kell utazási költséget fizetni). Minden évben több ilyen fesztivált szerveznek. A Zsolnay-negyedben vannak a fesztiválok jelenleg, az Est Café kezébe került az egyetemi fesztivál (Pécsi Egyetemi Napok). A fesztiválok azért is jók, mert a főtérre kikerülhet egy-két feltörekvő pécsi zenekar. Tavaly a Kubalibre lépett fel. Bennük nagy lehetőséget látok. Már kezdő korukban is lehetett érezni rajtuk, hogy ez több mint egy kis örömzene. Mára kinőtték magukat. A tavalyi Made in Pécs fesztiválon átütők voltak. A Kispál által fémjelzett intellektuális vonal képviselői. Az a kérdés, hogy meddig tudnak előre jutni.

A punk vonalat nem emlegettük, a HétköznaPI CSAlódások mára klasszikusnak számít.

Ők 1990 óta folyamatosan működnek, és országosan elsők a saját műfajukban. Megtartották a pécsi, komlói bázisukat, a szövegeik ma is társadalomkritikusak, tagcserék ellenére egyre jobbak.

Számomra nagyon hiányzik néhány egykori zenekar, például a Burzsoá Nyugdíjasok. Ötletesek voltak, a koncert performansz is volt egyben, játszottak filmben…

Jancsó Miklós vonta be őket a filmezésbe. Kár értük, de érthető, hogy vége lett a zenekarnak. Az egyetemi és a városi közeg nem tudta őket sem fenntartani. Csordás Dani visszaköltözött Budapestre, ketten maradtak, Benedek Barna és Sas Miki, aztán Barna is Pestre került… Letették a névjegyüket, egyedi jelenség volt, amit létrehoztak a 2000-es évek elejei szintéren.

Az Öregek Otthona, ahol te is tag vagy, működik még?

2008-ban játszottunk utoljára, azóta néha összejöttünk, de többen elköltöztek Pécsről, 2014-ben pedig minden próba nélkül léptünk fel a Pécs Underground kiállításon. Úgy tűnik, eddig tartott a történetünk.

A Made in Pécs fesztivál egy hétvégére egész napos koncertteremmé teszi a várost. Igaz, elsősorban klubszinten.

Az önkormányzati koncerttermek mellett a vállalkozók által üzemeltetett szórakozóhelyek, klubok is fontos zenei helyszínek lettek. Rengeteg ilyen hely működik, fontos, hogy legyen hol fellépni. Egy hétvégén több mint száz zenekar fellép. Most száznyolc pécsi banda koncertezett, emellett még vagy másik száz létezik. A metálzenészek nem nagyon jöttek, de a Stoni Blues Band sem. Többen túl vannak egy ilyen szintű megmutatkozáson.

Jelenleg több mint négyezer külföldi tanul itt. Ők mekkora hatást gyakorolnak a zenei életre?

A Mongooz and The Magnet is jól indult, de ahogy végeznek az egyetemen, megszűnnek pécsinek lenni.

Vannak eredeti, új, feltörekvő zenekarok?

A Rokokó Rosé, egy tiszta lánycsapat. A maguk zenei világában eredetiek. Kevés női csapat működik. Kicsit folk, kicsit alternatív, világzenei körből merítenek. Sokat fejlődtek az elmúlt években. A Lékkör nevű zenekar is nagyon tehetséges csapat. Az énekesnőjük akár egy sanzonműsort is előadhatna. A Pixelplants egy elektronikus trió, nagyon kiforrott csapat. Ők már bárhol megélnének. Több zenekar is befuthat, de folyamatosan meg kellene méretniük magukat, ilyen például a Drope. Nagyon jó az énekesnőjük, a zenéjükben van egy kicsit acid, rock, elektronikus alapokkal… A King Street Cognitív-t is nemrég hallottam. Tehetséges énekesnővel működő rockos produkció, két gitár, dob és énekes felállással.

Jazz vonalon is erősek vagyunk? Visszaköltözött a városba például Nagy Balázs, a Stúdió 11 tagja…

Krommer Balázs, Baksa Péter és társaik rendszeresen fellépnek, kiegészítő emberekkel. Szabó Dani már rég elment, Amerikában tanít, világsztárokkal lép fel.

Pécsi zenekara Szélkiáltó, van utódjuk?

Mindig akadnak próbálkozók, de ezek a kísérletek elhalnak pár év után. A Szélkiáltó még működik, de tagok haltak már meg, nagyon színvonalas, nagy múltú zenekar, bár Rozs Tamás most főleg Pesten, színházaknak dolgozik.

Van kedvenc zenekarod?

Sokakat szeretek. Takáts Esztire elmegyek, ha tudok, zseniális az új dupla lemeze. Őt nem lehet megunni, átütő erővel van jelen a színpadon, a sorsát is belecsempészi a dalaiba. Szeretem a régieket és szeretem az újakat is, szeretem az experimentális irányokat, de leginkább a jó zenét.

Balogh Robert

Ezeket olvasta már?