PécsONE

Villányi bormustra Mikes Márkkal

Bár az idei évben az árvizek, a szárazság és a hideg világszerte megnehezítette a bortermelők életét, szakértők szerint a 2016-os évjárat összességében jónak ígérkezik. Magyarország meglehetősen vegyes képet mutat: míg a Dunántúl egyes régióiban extrém károkat okozott az időjárás, addig az ország keleti és déli részén a bortermelők elégedettek, és sokat várnak az új boroktól.

A viszontagságos időjárás nyomán mennyiségi szempontból húsz év óta az idei a leggyengébb év a borágazatban világszerte – derült ki a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet, az International Organisation of Vine and Wine (OIV) legfrissebb jelentéséből. Számos országban jégverés, szárazság és árvizek sújtották az ültet-vényeket, ami az OIV szerint a bor árának emelkedésében is nagy valószínűséggel megmutatkozik majd.

Az elmúlt hónapok időjárása Magyarországon is többfelé okozott problémákat a borászoknak. Elsősorban az ország nyugati területeit sújtó fagy- és jégkárok, illetve a szokásosnál több csapadék okolható azért, hogy vélhetően átlag alatti lesz az idei bormennyiség. Szerencsére azonban olyan borvidékek is vannak, ahol a minőség és a mennyiség egyaránt megfelel az optimista várakozásoknak.

Villány-Pécs: ízes bogyók, virgonc savak

Szerencsésebben alakult a helyzet Villányban, ezt a régiót ugyanis elkerülték a jégesők. Bár a borvidék déli-délnyugati részén, a siklósi körzetben a kora tavaszi fagy némi kárt okozott, ezt idővel szinte teljesen kiheverte a szőlő. A borvidék egészére jellemző volt a júniusban és júliusban özönvízszerűen, az optimálisnál jóval nagyobb mennyiségben lehullott csapadék, melyre a pincészetek kivétel nélkül meg-felelően tudtak reagálni, azaz a szőlőkben végzett zöldmunkával, preventív növényvédelemmel sikerült a termést megmenteni. A 2016-os villányi borokra jellemző lesz a sok gyümölcs és a megszokottnál alacsonyabb alkoholtartalom, valamivel élénkebb sav, és a szépen csiszolt tannin. Minden termelő pincéjének legféltettebb hordóiban pihennek a prémium kategóriás tételek is, de egyelőre mindenki óvatos a találgatásokat illetően: vajon kijelenthetjük-e, hogy 2016 kiemelkedő évjáratnak számít vagy sem. A pécsi borvidékre is jellemzően hasonló hatások voltak érvényesek, leszámítva, hogy néhány termelő egész éves munkája veszett kárba a májusi fagykár miatt.

Bock borászat

Bock József pincéjébe annak ellenére, hogy októberben sokszor esett az eső, gyönyörű, egészséges és érett szőlőt sikerült szüretelni. Bock József a merlot-t és a cabernet franc-t külön is kiemelte, véleménye szerint ez a két fajta idén nagyon jól „viselkedett” a borvidéken.

Portugiesert és Rozét is sikerült kóstolnom a pincelátogatáskor, és mindkettő jól mutatta, hogy ígéretes az évjárat. Könnyed, szép gyümölcskarakterrel rendelkezik mindkét tétel, nem véletlen, hogy a szakma évről évre a legnépszerűbb újborok közé sorolja a pincészet primőrjeit.

Gere borászat

Gere Andrea szerint a Gere pincére évek óta jellemző bio-szemléletű szőlőművelés, és természetes szerekkel való védekezés (narancs-olaj, különböző algakivonatok, káliszappanos lemosás) volt a kulcsa annak, hogy sikerült megvédeni a szőlőt a meglehetősen váltakozó időjárás hatásaitól. A pincébe beérkezett szőlő 5-10 százalékát kellett csak leválogatni, a maradék kiemelkedő minőségű volt. A tulajdonos szerint csúcsborok is várhatóak, de ezekről nyilván még korai nyilatkozni. A már hordóban pihenő vörösborok közül sikerült megkóstolnom a Kopár-dűlő nagyágyúit, a Kopart, illetve a Solust adó merlot, cabernet franc és cabernet sauvignon tételeit. Jellemzően a Kopár-dűlőre, ebben az évben is jó két héttel korábban sikerült tökéletes érést produkálnia a szőlőnek, ezáltal erőteljesen koncentrált, sűrű szövésű komoly alapanyag kóstolható, már most hihetetlenül szép, érett tanninnal.

A lepalackozott és forgalomba hozott újborok nagyszerűek, hozzák a tőlük elvártakat. Az Irsai Olivér kirobbanó muskotályos illattal, virágokkal, kis trópusi gyümölcsökkel csábít, virgonc savakkal, frissítő karakterrel rendelkezik, csakúgy, mint a Rozé, mely tutti-fruttis, diszkréten fűszeres üdítő érzettel, pici szénsavval varázsol el.

A portugiesert nem véletlenül hívják a „mindennapok borának”. A pincészet újbora elképesztően gyümölcsös, ugyanakkor különlegesen izgalmas gesztenyés, mogyorós felhanggal is bír, nem beszélve a szinte teljesen sima csersav tartalmáról, mely annyira simogató, hogy alig vártam a következő kortyot.

Tiffán borászat

Tiffán Ede, Villány borászikonja is beszámolt a 2016-os évről és meglátásairól. Rendkívüli évjáratnak titulálta, és ő is kiemelte a júniusi és júliusi esőzéseket, állítása szerint a csapadék mennyisége kétszer-háromszor több volt az optimálisnál. Az év növényvédelmi szempontból hatalmas kihívás volt, és sokszor csak emberfeletti zöldmunkával sikerült a gyümölcsöt a napfénnyel összehozni.

A pincészet idén a szőlőmoly ellen vívott sikeres csatát, mégpedig egy speciális, teljesen természetes bio módszerrel – a hím molyokat becsapva, női feromonnal kezelt légtér telítéssel – sikerült elűzni a betolakodókat. Korai stádiumban a virágzatot támadják, később pedig a bogyókba fúrják magukat, ezért is rendkívül fontos a védekezés ellenük – mondja a borász.

Tiffánék a szüretet szeptember elején kezdték, és október végén fejezték be. A fenolos érettség tökéletes volt, és bár magas alkohol nem várható, a borok egyensúlya és koncentrációja tökéletes lehet. Kiemelkedő tételek is várhatóak a pincészettől, de ezeket a 18-36 hónapos érlelés után lesz szerencsénk megkóstolni. Bár sokan nem emlékeznek rá, Tiffán Ede volt az első Villányban, aki primőr bort palackozott, azonban már rég nem foglalkozik ezzel az üzleti lehetőséggel. Legkorábban februárban találkozhatunk a polcokon Tiffán borokkal.

Sauska borászat

A Sauska borászatból Hága Balázzsal beszélgettem az évjáratról, ő engedett betekintést a borászat elképesztően profi, és világviszonylatban is egyedülálló szakmai munkájába. A borászat működésének egyik fő pillére évek óta a tervezhetőség és a kiszámíthatóság, amibe a 2016-os évjárat azért néha-néha bele akart szólni, de kóstolva az évjárat tételeit nyugodtan mondhatom, a borászat kerekedett felül. A nyári csapadékon kívül a szüreti körülmények is nehezítették Sauskáék dolgát, elsősorban azért, mert szinte minden parcellából külön dolgozzák fel és kezelik a tételeket, az idei évre pedig jellemző volt, hogy az amúgy különböző időszakokban érő szőlők minimális eltéréssel szinte egyszerre váltak éretté.

Az évjárat tételei közül sikerült jó néhányat megkóstolni, és nyugodtan állíthatom, a pincészetben valódi csúcsborok vannak születőben. A Konkoly és a Tenkes hegy-Makártető tételei közül a merlot-t és cabernet fajtákat kóstoltam hordóból. A már-már fekete borok még a pohár falát is sötétkékre festették, előre mutatva, mekkora koncentrációval és elképesztő beltartalommal rendelkeznek. Francia tölgyfa hordóban várják a jövő év végét, amikor is eldől, hogy Cuvée 7 vagy annál magasabb kategóriákban kerülnek majd palackba.

Azok közül, amelyek viszont hamarosan kaphatóak lesznek, ajánlom olvasóim figyelmébe az egyik legnagyszerűbb kadarkát a borvidékről, amely olyan szintű gyümölcsös karakterrel bír, hogy gyermekkorom legfinomabb cukorkáinak emlékét juttatja eszembe, és közben olyan csodás struktúrával és vibráló savakkal nyűgöz le, hogy alig hiszem el, Villányban ilyen is van. A rozé hozza a borászatra jellemző tutti-fruttit, ananászt, élénk üdítő savakat.

Összességében egy várakozásokkal teli, ígéretes, és minden tekintetben izgalmas évjáraton vagyunk túl, melynek legnagyobb nyertesei mi, fogyasztók leszünk. Legközelebb a pécsi borászatok, pécsi borok kerülnek nagyító alá.

Szöveg: Mikes Márk – Fotók: Kis Gadget Zoltán

Ezeket olvasta már?