PécsONE

A pécsi fürdők rövid története

A fürdők már az ókortól a polgári élet fontos részei voltak. Amit a római városok fórumain, bíróságain vagy a szenátusban talpig tógában komolyan megtárgyaltak, azt a termál meleg vizében, vagy a masszőr padján lazábban lehetett kommentálni.

A bennfentes hírek, a tiltott áruk és a friss pletykák a kupolák alatt, a gőzben cseréltek gazdát. Egy jó római fürdőben működött borbélyüzlet, orvosi praxis, masszőr, könyvtár és természetesen bordély is. Nem volt ez másképpen Sopianaeban sem. A római polgárok házaiban természetesen volt fürdőszoba, ilyet tártak föl Pécsett, a Jókai utcai Római udvarban. A fürdőbe elsősorban nem megtisztulni járt az ember, hanem pihenni, hírekért és a társaság miatt.

A törökök több fürdőt is építettek itt-tartózkodásuk alatt. A néhai fürdők nem csupán a rituális tisztálkodás lehetőségét biztosították, hanem – ahogy minden korban – a társadalmi élet igen fontos helyszínei is voltak. Evlia Cselebi (1611–1687) török világutazó és történetíró, aki 1660 és 1664 között járt Pécs városában, így ír a ma legismertebbről: Memi pasa dzsámija közelében van Memi pasa fürdője, kellemes, szép épületű meleg fürdő, melynek fürdőszolgái, mint a nap, olyan tenyerűek…” Eszerint a történetírót, aki igen jól érezte magát, finoman és szakszerűen gyúrták. Cselebi beszámol még két másik pécsi fürdőhelyről is, Ferhád és Kászim pasa fürdőiről. Ferhád pasa fürdőjének romjai nem látszanak. Gázi Kászim a Széchenyi téri dzsámi építtetője, és ott volt a fürdő is közvetlenül a dzsámi mellett.

A legfontosabb pécsi strand eredete is a török korig nyúlik vissza. A Balokány törökül halastavat, tavacskát, mocsarat jelent. A pécsi levéltári iratok között 1701. június 3-án fordul elő először a tó és a környék neve, egy káptalani adásvételi szerződésben.

1838 decemberében Vitéz Ferencz szűrszabó mester bérbe veszi a várostól a „mostan helyre állított Balokánya tavat teljes kiterjedésében, hogy abban halakat tarthasson”. A szigeten borkimérést is létesített, de ezek nem voltak elég kifizetődőek, mert tavasszal úszóiskolát nyitott. 1839 tavaszától nyilvános strand működött a Balokány-tó körül. Nyaranta a strandélet mindenféle beruházás nélkül, szabadon és egyszerűen folyt, mígnem Engel János 1858 januárjában tizenöt évre bérbe vette a területet.

1858-ban nagy változások történtek. A Balokány új bérlője, az izraelita hitközség egyik legbefolyásosabb tagja, Engel Adolf nagyvállalkozó úszófürdőt és kabinfürdőket létesített. „A város általános igénye egy hidegvizű fürdőintézet és úszóiskola létesítésére arra az elhatározásra késztetett a magas hatóságok jóváhagyása esetén, hogy a budai külvárosban fekvő Balukanai tavon ilyen intézetet létesítsek” – áll a beadott tervek német nyelvű magyarázatában. Friedrich Ludwig Jahn németországi testnevelő mozgalmától inspirálva intézményében az úszásoktatásnak is fontos szerepet szánt. Hamarosan megnyílik az „Albert Fő-Herczegről nevezett Pécsi Uszoda és Testgyakorló Intézet”, amelynek programját már 1859-ben kétnyelvű kiadvány ismerteti.

Később Engel hasonló beruházást eszközöl a ma már megszűnt Ráth kertben is. Az Árkád felépítéséig műemléki védelem alatt álló klasszicista gőzfürdő 1861 óta fogadta a vendégeket, tisztasági és sport célokat egyaránt kiszolgálva. A 19. század közepétől nagyon jó üzlet volt Pécsett uszodát és strandot üzemeltetni.

A következő nagy változást a Duna Gőzhajózási Társaság Pécs-Barcs vasútvonalának megépítése hozta, amellyel a Balokány-tavat is kettévágták. 1886-ban a régi, fából készült uszoda helyére újabb, már téglából, cementből épített fürdő került. Parkosították a fürdő és a tó környékét, sétányokat építettek, díszbokrokat ültettek.

A legújabb fürdő 1933-ban készült el, amely egészen az 1980-as évek végéig a város kedvelt strandja volt. A Zsolnay-gyár nagylelkűségének köszönhetően az ország talán legszebb strandja volt a Balokány.

A másik nagy pécsi fürdő, a Hullám, sokkal fiatalabb. Ráth utcai fürdőként kezdődött a története 1895 körül, mint a közeli Madarász–Szontágh-féle vasgyári fürdő konkurenciája. 1926 tavaszán dr. Maléter Pál ügyvéd nyitotta meg itt modern nyári fürdőjét. A beruházást nem aprózta el. A területet felszórták finom drávai homokkal, öltözőkabinokat építettek, a medencét ötvenméteresre bővítették, a vizet hetente cserélték. Fürdőzési rendszabályokat is hoztak.

1935 pünkösdvasárnapján lett hullámfürdő a Hullám. Ekkor szerelték be a medencébe a hullámgépet. „A medence a tenger hullámait idézi”, írta a Pécsi Napló. A hullám medence máig ugyanazon az egyszerű elven működik, mint amikor először üzembe helyezték. A Hullám a pécsi középosztály legkedveltebb szórakozó- és pihenőhelye lett.

A két nagy pécsi strandot összeköti egy különös szobor. A Pogány lány bivalyháton. A szobor eredetileg az 1911-es torinói világkiállításra készült, annak is központi részébe, a víz csarnokába. A szobrász Ligeti Miklós, aki a híres városligeti Anonymus-szobrot is készítette.

Ez a szobor is, mint sok más – a Balokányt díszítő nagy méretű virágtartó, majolikaoszlop és figura, valamint nem feledve az 1907-es országos kiállítás Zsolnay-pavilonjának díszes eozin kapuját – a Zsolnay-gyár, elsősorban Zsolnay Miklós tulajdonos és igazgató bőkezű ajándéka volt.

Sok szépséges kerti tárgynak és a pompás eozin kapunak is nyoma veszett a strandról, de a bivalyon ülő lány szobra nem tűnt el, mint sok más dísz, a Balokányból, hanem a Hullámfürdőt ékesíti.

Nagyon jó hangulatú hely volt nyaranta a Nagy Lajos Gimnázium kerti uszodája, mely sajnos áldozatul esett a tornacsarnok építésének. Volt még egy kisebb strand a Kürt utcában az egyetemen, de az már rég bezárt. A kisebb strandok közül ma már csak a Pollack strand működik nyaranta.

1935 óta nem épült komolyabb uszoda Pécsett.

P. Horváth Tamás

Ezeket olvasta már?