PécsONE

“Természetes, hogy ott legyünk egymás előadásain” - Interjú Kamarás Ivánnal

“Természetes, hogy ott legyünk egymás előadásain” - Interjú Kamarás Ivánnal
Épp olyan nagy szenvedéllyel mesél a vezetésről, múlt századi magyar dalokról és még régi bútorairól is. Boldog, nem tagadja, de nem is kérkedik. Kamarás Ivánnal beszélgettünk.

Hogy telt a nyár, sokat szörfözött? - Úgy tudom nagy szenvedélye a hullámlovaglás.

Sok-sok munkával és egy egészen kis pihenéssel zártam az idei nyarat. Két sorozatban és egy nagyjátékfilmben forgattam, néhány hét múlva kerül nyilvánosságra, hogy mik ezek. Illetve, rengeteg koncertem volt, egyrészt az Idegenek az éjszakában című Sinatra anyagunkkal, másrészt a legújabb, Egy fess pesti estével. Ezért a szörfözésre idén nyáron csak egyszer volt lehetőségem a Balatonnál. Helyette az utakon szörföztem Budapesten és vidéken egyaránt. De képzelje, egyáltalán nem bánom, mert imádok vezetni, engem kikapcsol és egyszerre feltölt. Ahelyett, hogy idegeskednék az autóban, inkább ellazulok, szöveget tanulok, énekelek, azt is mondhatnám, hogy ez a második otthonom.

Mi ihlette az Egy fess pesti este című önálló előadás?
A 20-as, a 30-as évek hangulata, aminek nagy rajongója vagyok. A műsor ennek a kornak a magyar dalait fogja össze. Csak, hogy néhányat említsek: Fogj egy sétapálcát, Meseautó, Én minden nőnek tetszem, Nem nősülök soha és még sorolhatnám. De bekerültek későbbi szerzemények is, mint például a  Villa Negra, a Kicsit szomorkás a hangulatom máma, és a többi. Az egész úgy indult, hogy fogtam ezeket a zenéket, és leporoltuk őket, de közben meghagytuk a régi világot idéző hangulatot. Elképesztő siker, nagyon boldog vagyok! A dalok hangulata kicsit hasonlít egyébként a Budapest Bár stílusára, ami szintén a letűnt korokat idézi. A koncerthez még annyit, hogy egy fantasztikus zenekar áll mögöttem. Gyakorlatilag az ország legkiválóbb muzsikusai játszanak a színpadon: Duka Laci (hegedű), Kökény Laci (gitár), Lakatos Vili (hegedű), Molnár Péter (nagybőgő), Adamecz Józsi (dob).  A produkció a Budapesti Nyári Fesztiválon debütált és szeptemberben első alkalommal érkezik Pécsre. Számomra ez hatalmas jelentőséggel bír.


Korán elköltözött Pécsről, ha nem a fővárosban van a Színművészeti Főiskola, akkor is elhagyja a várost?


Nem szoktam azon gondolkozni, hogy mi lett volna ha. Pécs mindig is a szívem közepe volt és lesz a jövőben is, akárhol vagyok. Egyébként nem gondolom, hogy elhagytam a várost, inkább csak egyszerűen máshova költöztem, hiszen legbelül mindig ott van.


Nagyon korán megnyílt Ön előtt a világ. Gyerekként belátást nyert a balett és a festészet világába is, mégis a színház mellett döntött. A képzőművészet nem érdekelte? 


Apám grafikus volt. A pályán soha nem akartam követni, viszont a kreatív véna azért engem is utolért. Az első lakásomat jórészt én dekoráltam, volt ott arany radiátor, autógumiból eszkábált asztal és egyéb „handmade” berendezések. Nagyon szerettem. De valóban, a színészet mellett döntöttem. Tudja, a szerepek által annyi minden lehetek, és ez fantasztikus. Talán ezért is választottam ezt a hivatást, mert egy kicsit mindig más lehetek.


Karnyújtásnyira vagyunk a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozótól! Édesanyja minden évben fontos résztvevője, szervezője, közreműködője az eseménynek. Szokása meglátogatni a Tánctalálkozót?


Ha a munkám engedi, mindig ott vagyok. Számunkra természetes, hogy ott legyünk egymás előadásain. Édesanyámmal máig minden nap beszélek telefonom, ő a legnagyobb szakmai mentorom és kritikusom is egyben. Csodálom és tisztelem őt, ahogy az apámat is. Olyan érdekes, hogy őket valahogy mindenki szereti és becsüli. Valamit nagyon jól csinálnak, az biztos, de az is lehet, hogy mindent. 


El tudja képzelni az életét színház és zene nélkül?


Miért kéne elképzelnem? (nevet) Boldog és hálás vagyok, hogy azt csinálhatom, amit szeretek.  A munkám a hobbim is egyben. 


Jelenleg elégedett az életével, a mindennapjaival?


Hogyne lennék! (ismét nevet). Nagyon jól érzem magam a bőrömben, nem tagadom. Fantasztikus munkák sorozata várt a nyáron, és nem lesz ez másként ősszel és télen sem. Hálával és sok köszönettel tartozom a menedzseremnek, Stern Évának, akivel 21 évvel ezelőtt kezdtem el együtt dolgozni. Éva rengeteg munkát hoz, amelyek valóban színészfeladatok, producerként is viszi a saját projektjeinket, így a koncerteket is. Apropó, koncert! Azt mondtam, hogy Pécsett, szeptember 6-án játszunk a Zsolnay Negyedben? 
Kamarás Iván – Egy fess pesti este
Pécs Zsolnay Negyed – E78
Szeptember 6. 20.00

Fotó: Perger Viktória

Programajánló